Elkések, elkések! – kajabálja a fehér nyuszi Alíz történetében. És bár még nem kezdtem bele a Once Upon a Time in Wonderland című spin-offba, az „anyasorozat” kapcsán valahogy mindig ezt kell éreznem. De hát zajlanak a mindennapok, és majd bontok pezsgőt akkor, ha egyszer hétfőn, vagyis a premiert követően tudok posztolni a legújabb epizódról. Addig meg ez van – de nézzük inkább, mi is történt a 3. (és egyre fáradtabb) évad legutóbbi epizódjában!

Az én szempontomból: a nagy semmi. Tudniillik, én igazából már jóformán csak Regina és Robin Hood egymásra találása miatt nézem a sorozatot. De ez csak én vagyok, szóval most vonatkoztassunk el ettől a tényállástól, és nézzük, mi történt ebben a részben minden más néző szempontjából: a nagy semmi. Nohát. Akkor mi értelme is volt megnézni ezt az epizódot? Nos, a készítők szempontjából ennek mindenképpen megélhetési indokai vannak, ez tiszta sor. A néző meg… Szerintem vakarja a fejét, és kérdőn bámul maga elé. Mindegyik. Kivéve az, aki mondjuk eyecandy végett nézi. Mert annak legalább annyi jutott, hogy látott egy jó pasit/csajt (nemtől, ízléstől és beállítottságtól függően) – de hozzáteszem, ha az ember lánya beírja a Google keresőjébe teszem azt Neal civil nevét, és utána eltölt 43 percet a képek nézegetésével, ugyanitt tart. (A példa nem a véletlen műve, és Niónak ezúton is üzenem, hogy én továbbra sem látom azt a diszkrét pocakot, van viszont valami, ami elég keményen árad a monitoron keresztül is, és amibe nem átallok belepirulni.)

Itt tehát lényegében már csak azt kell eldönteni, hogy beszivárgott-e Sohaországba és egyúttal ebbe a sorozatba is Michael Ende A Végtelen Történet című regényének szellemisége, vagy a semmi nem Semmi, hanem tényleg semmi. (Aki most megértette ezt, azzal volna miről beszélnünk.) Meg is válaszolom ezt a kérdést gyorsan: mivel a sorozat lényegében Disney, Ende sztorijához pedig nem nyúlt a híres-neves mesegyár, ezzel el is döntöttük a dolgot. Már az első évadból tudjuk, hogy Rumpelstiltskin tulajdonképpen elengedte egy másik világba egyszem fiát. A második évadból kiderül az is, hogy a gyermek (aki most már nem Baelfire, hanem Neal) ezt nem tudja megbocsátani jó atyjának. Van, aki ezt megérti, van, aki nem. Mindenesetre ez a mostani rész újfent csak ezt a témát ragozta, és nem sokkal jutottunk előrébb a sztoriban. Eddig is tudtuk (kiderült az előző részekből), hogy Emma igenis szereti még Nealt, hogy David/Charming meg fog murdelni a jó kis mérgezett sebétől (azért ez még nem történt meg, és biztos lesz valami megváltás, mert ez mese és várjuk a hepi endingeket, ugye, mert az mindenkinek jár). Aztán, hogy Rumple nagyon hisz ebben a próféciában miszerint Henry lesz a végzete, de azért meg akarja menteni a kissrácot, hogy végül csak ő legyen a nagy önfeláldozó hős (na, ezt is vegyük el Reginától, ugye…), de elég nagy a nyomás, ezért aztán cseverészik egy képzelt Belle-lel. És Neal „nem bocsátok meg apunak” című szindrómáját is vitatták már eleget a korábbi részekben - ahogy arra már utaltam volt. Szerencsétlen Regina meg mintha ott sem lenne, Snowék (magyarul Hófehérkéék) is csak ócska statiszták, szóval akár fogalmazhatunk úgy is, hogy ez a rész totálisan indokolatlan volt.

De hogy azért mindenki lássa, hogy nem vagyok én annyira szőrös szívű, finomítanék kicsit ezen a kritikán. És akkor itt most reflektálnék is a legelső részre, aminek a végén Storybrook toronyóráján egyet előrelépett az a bizonyos percmutató. Na, hát valami ilyesmi azért mégiscsak történt, mert a rész úgy végződött, hogy Henry nekiállt mulatni meg duhajkodni a tűzrakás (és Pán Péter) körül az Elveszett Fiúkkal. Megvan tehát a betagozódás első jele. Ez azért már csak valami, nem? Én mindenesetre remélem, hogy a szerkezet nem csak eddig a „mutatóbillenésig” jut, hanem a következő részben rendesen beindul. Ideje volna már, mert lassan kezdem azt érezni, hogy nekem meg csak akkor lehet hepiendingem, ha ez a széria egyszer ténylegesen véget ér…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.